IV. rész

Odasiettem a bőröndjeimhez, hogy valami kényelmes, ámde dögös cuccot találhassak a városnézésre. Választásom egy nyári, nyakbaakasztós miniruhára esett, ami alá felvettem az egyik bikinimet. Zöld vászontáskámba bepakoltam törölközőt, naptejet, mobilt, pénzt, belebújtam a gladiátorszandimba, felkaptam egy napszemüveget, bezártam az ajtót majd tipogtem is volna a liftek felé, ha menetközben valaki karjaimat megfogva nem ránt vissza. Ijedten fordultam "támadóm" felé, aki nem más volt, mint Joshua.

-Baszki, ne ijesztgess már! - förmedtem rá.
-Hová siet a kisasszony? - vont kérdőre, miközben kiszabadítottam karomat szorításából.
-Sétálni. - feleltem egyszerűen.
-Lina, apád szólt, hogy ne menj messzire, mivel este közös vacsorán kell részt venned. Tudod, olyan ismerkedő est a színészekkel. - Édes istenem, akkor ő is ott lesz. - Szóval, ha megkérhetlek, ne kószálj el a szálloda közeléből.
-Olyan jó, hogy engem mindenbe beavattok. - motyogtam sértődötten - De oké, akkor csak a kertbe megyek le. - majd elindultam liftek irányába.

Mikor leértem, valami hátsó udvarba keveredhettem. Nem volt itt senki, viszont egy csillogó vizű medence csábítóan hívogatott, így lekaptam ruhámat és már csobbantam is egyet. Úsztam egy kicsit, majd eldöntöttem, hogy kifekszek napozni. Igaz, nincs rá szükségem, mivel rendszeresen szolizok, de mi jobb a természetes színnél? Bekentem magam naptejjel, elfeküdtem, majd elbóbiskoltam a kényelmes napágyon.

Arra eszméltem fel, hogy a vízcseppek hűsítően tapadnak rám. Felsikantottam. Mi a franc, esik az eső? Kinyitottam szemeimet és hat, a medencéből kémlelő szempárba akadtam. Gondolom pont most kellett nekik bombaként a vízbe csapódniuk. Jobban szemügyre vettem őket. Te jó ég! - akadt el a lélegzetem - Ezek a Twilight-os fiúk. És... Ő is itt van. Oké, nyugi Lina, csak természetesen.

-Helló fiúk! Minek köszönhetem ezt a "kellemes" ébresztést? - kérdeztem mosolyogva, viszont közben végig idegesen liftezett a gyomrom, hogy Robert is engem bámul, de nem mertem ránézni.
-Szépségem, mindjárt kapsz még jobbat is! - felelte vigyorogva az azt hiszem Emmett-et alakító kigyúrt srác, majd kikszálódott a medencéből, egyenesen felém tartva. Megállt előttem és kedvem lett volna letörölni a képéről azt az önelégült vigyort. Csúnyán néztem rá, nem értettem mit akar s percekig néztünk egymással farkasszemet. Ő megelégelte ezt, felkapott karjaiba, majd egyenesen a víz felé rohant velem együtt. Sikítani se volt időm, mikor már a napozás után, általam hidegnek érzett víz ölelt körül.

-Bazdmeg! - ordítottam rá idegesen a srácra, miközben éreztem, nincs minden a "helyén". Lenéztem és láttam, hogy falatnyi bikinifelsőm kissé el van csúszva. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?! Zavartan megigazítottam a csintalankodó ruhadarabot, mire mind a hárman hangos röhögésben törtek ki. -Mondhatom, kurva vicces. - tettem karbafont karokkal a durcit, de ekkor édes bosszú fogalmazódott meg bennem.

Felmásztam a hátukra és a vízbe nyomtam őket. Mikor már a macival meg azzal a szöszivel megvoltam, Robhoz érkeztem. Ő féloldalasan elmosolyodott, majd menekülni kezdett előlem. Édes, ezt nem fogod megúszni. - gondoltam magamban, s egy ördögi vigyort villantottam felé. Ő a medence széléhez ért, így zsákutcába került. Gyorsan odaúsztam hozzá, kezeimmel elzártam menekülési lehetőségét, de ő nem akart szabadulni. Sőt, közelebb vont magához, testünk szorosan egymáshoz préselődött. Vágytól csillogó gyönyörű szemei fogva tartottak. Ekkor egy teljesen másfajta bosszú jutott eszembe. Csábosan megnyaltam szám szélét, kezemmel végigsimítottam mellkasán egyre lejjebb haladva, mikor elértem már-már igencsak ágaskodó férfiasságát. Hozzádörgölőztem és elkezdtem simogatni alsógatyán kívül. Mikor már nem bírta tovább megeresztett egy apró, férfias morgást, ezután rákacsintottam, majd kiszabadulva karjaiból visszaúsztam a fiúkhoz. Lehet erős volt kicsit, de olyan jó játszadozni vele kicsit. Jackson - ugyanis időközben bemutatkoztunk egymásnak - csak egy apró köhintést engedett meg magának, viszont Kellan hangosan nevetett és füttyentgetett.

Az incidens után úszkáltunk meg beszélgettünk még kicsit, Rob közben feltűnően vislatott még mindig a medence széléről. Fel van izgulva a kicsi fiú... Kellan nagyokat poénkodott ezzel, majd nekem fel kellett mennem készülődni, így elbúcsúztam tőlük egy-egy puszival. Az Övé sajnos "véletlenül" pont a szája szélére sikeredett, de mikor ő többet akart gyorsan kiugrottam a medencéből és csipőmet kecsesen ringatva elsétáltam. Menet közben még visszahallottam pár megjegyzést tőlük:

-Nem semmi ez a kiscsaj. - mondta Kellan elismerően.
-Ne is mond, megőrjít! - hallottam meg a leggyönyörűbb hangot a világon, s elégedett vigyorral sétáltam fel a szobámba készülődni az estére.